Az interjúsorozat negyedik kérdése:
Ki a kedvenc szereplőtök a novellátokból és miért?
Ha kíváncsi vagy a kötet szerzőinek válaszaira, keresd fel a Kedves könyvek blogot, de addig is…
Íme a mi íróink válaszai:
TÓTH ESZTER:
Nehéz kérdés. Ott van ugye Anita a főszereplő, akinek szembe kell néznie, hogy az élete örökre megváltozik. Szerettem a fejében lenni, átélni vele a félelmeit, kétségeit. Ugyanakkor Ginát közelebb éreztem magamhoz, hisz ő egy érzékeny, művészi beállítottságú lány, hatalmas empátiával. Érdekes volt látni, ahogy ők ketten egymásra találnak.
NAGY ROXÁNA:
Noémi a kedvencem, érdekes élmény volt a bőrébe bújni.
ESZES RITA:
Haru, mert pajkos, mint a tavaszi napfény. De ezt a gondolatot a főszereplőmtől loptam. És Noriko, aki jelen sincs, csupán beszélnek róla. Mert nagyon emlékeztet valakire, és mert azon kevesek közé tartozik, akik álarc nélkül és igazan járnak a világban.
L. K. PATRÍCIA:
Béla bácsi a végtelen nyugalma miatt.
NOVÁK VICA:
A kedvenc szereplőm a novellából a fiú az elején, akinek itt valójában semmi jelentősége nincs. Ő egy másik történetem karaktere, és ide csak beugrott cameózni. De viccet félretéve, szerettem Tillyt írni. A távolságtartása talán taszító is lehetne, de a szívünk mélyén mindannyian távolodtunk már el valakitől, akit szerettünk. Ez ismerős és szomorú érzés.
FRÁTER ZSUZSANNA:
Luca, mert sokkal bátrabb és kitartóbb, mint én voltam annyi idősen.
ZUGLIGETI ENNA:
Igazából kedvenc szereplőm nincs, nekem mindig kedvenc gondolataim vannak 😀 A Miért gyűrődik a Dunában maga az alapötlet a kedvencem, a “lány, aki szimbólumokat lát valóság helyett”. Illetve a kérdés: ettől ő több lesz, vagy épp, hogy kevesebb?
ŐSZI ALÍZ:
Hát, igazából két fontos szereplője van csak a novellának, bűntudatom lenne, ha választanom kellene kettejük közül. Írás közben pont kiegészítették egymást, Tilda talán az egyik legtökéletlenebb (de azért töretlenül kiválóságra törekvő) hősnő, akiről valaha írtam, míg Ottó a leginkább Disney hercegre hajazó hősöm. Izgalmas volt egy ilyen kombinációval dolgozni.
