A könyvről a molyon halottam először. Mostanában amúgy is rá vagyok kattanva az ilyen rázós könyvekre, mint ez is. Másoknak érzékeny téma a II. Világháború, de engem rendkívüli módon érdekelnek az akkor élt emberek történetei. Tele vannak erővel, fájdalommal, szomorúsággal, bátorsággal és önfeláldozással. Megmutatja milyen is egy-egy ember valójában, olyankor amikor a rideg valóság válik kegyetlenné. Amikor minden kötél szakad és nem véd tovább semmilyen burok vagy háló.
Az természetesen más tészta, hogy ezeknek a könyveknek mennyi is az igazi valóság alapjuk. Mégis valahol fontos dologkat tanítanak nekünk.
Fülszöveg: A háború a végéhez közeledik Kelet-Poroszországban. Több ezer kétségbeesett menekült igyekszik a szabadság felé. Viszik magukkal a szenvedés és megpróbáltatás terhét, remélve, hogy egy jobb élet vár rájuk. De vannak páran, akik rejtegetnek valamit…
Három élet, három sors keresztezi egymást: Joanáé, a szép és segítőkész litván nővéré, aki súlyos bűntudattal küzd; Floriané, a titokzatos fiatalemberé, aki mindenáron szeretné eltitkolni valódi kilétét, és Emiliáé, a várandós lengyel lányé. Egyetlen közös van bennük: menekülniük kell. Joana, Florian és Emilia úti célja a kikötő, ahol a Wilhelm Gustloff hajóra akarnak feljutni, amely civileket és sebesült katonákat menekít a front elől. A biztonság felé megtett minden lépéssel egyre erősebbek, bátrabbak és egyre jobban bíznak egymásban. A szerelem, az összetartozás és az emberség érzéseibe kapaszkodnak. De ezzel együtt egyre sebezhetőbbé is válnak.
Már úgy tűnik, hogy közel járnak a szabadsághoz, amikor megtörténik a tragédia. Nem számít sem nemzetiségi hovatartozás, sem kultúra, sem rang; a fedélzeten lévő mind a tízezer embernek – felnőtteknek, gyerekeknek – ugyanazért kell harcolni: a túlélésért.
Vélemény:
Borító: Csodálatos. A maga nemes egyszerűségével „tengernyi” érzelmet és történetet hordoz. Egyszerű, szürkés árnyalata, a tenger és a mentőövek egyaránt vonatkoznak a történet egészére, valamint a történet egy bizonyos részére. Szerintem ehhez a könyvhöz ez a borító telitalálat.
A szereplők: Flórian Beck: A naiv egyszerű fiatalember egy igen keserű tapasztalat révén érik férfivá, a háború alatt. A férfi, akire felnézett nem az, akinek mutatta magát. A jólelkű Flórián keserűvé válik, dühössé és elfordul az emberektől. Mégsem veszít el mindent magából. Két fiatal nő megmutatja
neki, hogy van remény olyan embereket találni, akik megérdemlik a gondoskodást, törődést. A szeretetet.
Emília Stozek: Egy egyszerű, fiatal lengyel lány, akivel keservesen elbánt az élet, mégsem képes feladni. Az ismeretlen férfi, aki az életét megmenti a lovagjává válik és Emília minden bizodalmát ebbe a férfiba helyezi, mindörökre.
Joana Vilkas: Kedves, szerény. Semmit sem szeretne jobban, mint visszajutni a családjához, hogy békében éljen. Szerencséje leginkább a hivatása miatt van. Ápolónő. Ez sok borzalommal jár, de néha olyan helyekre is belépőt jelentett a kegyetlen világba, ahová másként talán esélye sem lett volna bejutni, és ezt az esélyt jól használja fel, másokat is megment vele. Tiszta bimbózó szerelme a „porosz” iránt egyaránt ejti kétségbe és villanyozza fel.
A csellengő kisfiú és a cipész számomra teljesen olyan volt, mint egy érme két oldala. A fiú, aki szinte semmit nem ért a gyötrelmes menekülésből, a háború poklából, csak hogy éhes és fél, míg az öreg suszter mélyen átlátja a dolgokat és bölcsességeivel elszórakoztatja a gyermeket így tartva benne a lelket. Ezen bölcsességek a mai napig hordoznak magukban igazságokat.
A könyv végére megszakadt a szívem egyes szereplőkért, míg mások sorsa boldoggá tett. A könyv többségében fájdalmasan izgalmas. Mikor azt hittem fellélegezhetek kiderült, hogy csak most jön a pokoli része. Ruta elképesztően valóságos leírást ad, és több szemszögből mutatja be a történetet.
Ruta Sepetys nagyszerű könyvet írt. Tele van érzelemmel. Emberséggel és embertelenséggel. Szeretettel és kegyetlenséggel. Néha azt kívántam, hogy bár ne lenne igaz történet. Hogy bárcsak kitaláció lenne. A háború borzalmait nehéz feldolgozni még így is, hogy csak olvasok róla. Átélni még ennél is sokkal borzasztóbb lehet.
Sethemba
